Gyors tény

AZ IN VITRO ELŐÁLLÍTOTT embriók termékenységének értékelése tejelő állományokban

Alan Crowe1,2, Pat Lonergan2 és Stephen Butler1
1 Teagasc, Animal & Grassland Research and Innovation Centre, Moorepark, Fermoy, Co. Cork;
2 University College Dublin, Lyons Research Farm, Newcastle, Co. Dubli

ÖSSZEFOGLALÓ

• Az in vitro embriótermelés felgyorsíthatja a genetikai gyarapodást azáltal, hogy elősegíti az elit anyák és apák közötti többszörös párosítást 

• Az in vitro előállított embriók, amelyeket a vágóhídi petefészkek felhasználásával állítottak elő marha anyaállatokból petesejtek forrásaként, javíthatják a marhahús érdemeit és a nem helyettesítő borjak gazdasági értékét.

BEVEZETÉS

A legtöbb tejelő állományban a megszületett borjak ≥60%-át marhahústermelésre szánják. Ezek közül sok a tejelő apák hím utóda, és alacsony gazdasági értékkel bír. Sok tejtermelő egyre gyakrabban használ ivarozott tejspermát pótlások előállítására, és a párosító anyaállatoknak nincs szükségük arra, hogy helyettesítsék a marhaapákat. Az asszisztált reprodukciós technológiák, különösen az in vitro embriótermelés (IVP) és az embriótranszfer (ET) hozzájárulhatnak a genetikai gyarapodás felgyorsításához a tejelő tehenekkel való párosításra alkalmas tejelő és húsmarhafajták esetében azáltal, hogy lehetővé teszik a genetikailag elitből származó utódok megnövelését. gátak. A vágás utáni anyaállatoktól gyűjtött petefészkek felhasználásával IVP marhaembriók előállítására lehetőség van arra is, hogy olyan tejelő tehenekbe kerüljenek marhaembriók, amelyeknek nincs szükségük pótlásra, így 75-100%-ban a tejelő állományból származnak a marhahúsgenetikai borjak.

IVF-ET PRÓBA MOOREPARK

2021 tavaszán nagyszabású terepi kísérletet végeztek a friss és fagyasztott IVP embriók és ET termelésének és felhasználásának értékelésére egy legelő alapú, szezonális ellési rendszerben. A kísérlet különösen kereskedelmi IVP-gyakorlatokat használt az embriók előállítására a következő célokkal:
• Értékelje a tejelő szarvasmarhák genetikai gyarapodásának felgyorsításának lehetőségét (Economic Breeding Index; EBI), élő elit tejelő anyaállatokat használva petesejtek donorként
• Értékelje a genetikai gyarapodás felgyorsításának lehetőségét a tejelő állományon való keresztezésre alkalmas húsmarhafajtáknál (Dairy Beef Index; DBI), élő elit marhahús anyaállatokkal petesejtek donorként
• Értékelje azon anyák impregnálásának lehetőségét, amelyek nem alkalmasak marhaembriókkal való helyettesítésre (kereskedelmi marhahús).


Az elit tejtermékek és az elit marhahús embriókat 40 elit tejtermelő anyaállat (hetente nyolc héten keresztül) és 21 elit marhahús anyaállat (hetente nyolc héten át) petesejtek gyűjtése után állították elő, ultrahanggal vezérelt transzvaginális petesejtfelvételnek nevezett technikával. Kereskedelmi marhahús embriók előállításához 119 marhaüszőből gyűjtöttek petefészket a vágás után (egyszer), és gyűjtötték be a petesejteket. Az összes petesejteket in vitro megtermékenyítettük magas EBI-értékű bikák spermájával az elit tejelő embriókhoz, és magas DBI-értékkel rendelkező bikák spermájával mind az elit marhahús, mind a kereskedelmi marhahús embriók esetében. A megtermékenyítés után a fejlődő embriókat laboratóriumi inkubátorban tenyésztjük hét napig, és lefagyasztjuk, vagy frissen átvittük. Kilenc állomány 1,200 laktáló tejelő tehenét szinkronizáltuk standard 10 napos Progesterone-Ovsynch protokoll segítségével. A szinkronizált ivarzás napján a tehenek 20%-át tenyésztették AI-ra (normál módon). A tehenek fennmaradó 80%-át nem tenyésztették ki, hanem hét nappal később kapták meg az embrióátültetést. Az állományok közül hétben a tehenek 40%-a kapta az elit tejelő embriót (amelynek 50%-a friss és 50%-a fagyasztott), 40%-a pedig elit marhahús embriót (amelynek 50%-a friss volt) és 50%-a le volt fagyasztva). A fennmaradó két állományban a tehenek 80%-a kereskedelmi marhahús-embriót kapott (amelynek 50%-a volt friss és 50%-a fagyasztott). Közvetlenül az ET előtt a teheneket ultrahanggal megvizsgálták az alkalmasság megállapítása érdekében, majd a tehenek 9.5%-a nem volt alkalmas ET-re. A terhességi arányokat a szinkronizált ivarzást követő 32. napon határoztuk meg.

EREDMÉNYEK

Az ideiglenes terhességi arány eredményeit az 1. táblázat mutatja be.

Összességében nem volt különbség a vemhesség arányában az AI és ET alkalmazásával tenyésztett tehenek között, és nem volt különbség a tejtermékek és a marhahús ET között. Megjegyzendő, hogy a friss ET terhességi aránya jobb volt, mint a fagyasztott ET esetében. A friss és a fagyasztott ET közötti különbség kifejezettebb volt a tejtermékek embrióinál, mint a marhahús embrióknál. Ne feledje, hogy az 1. táblázatban szereplő értékek csak a tenyésztett tehenekre vonatkoznak, és nem igazodnak azokra a tehenekre, amelyeket szinkronizáltak, de az ET számára alkalmatlannak ítéltek.

Következtetések

Az embriótermesztés IVP módszere lehetővé teszi a petesejtek többszöri begyűjtését az ellés és a szaporodási időszak kezdete között, és mint ilyen, jól illeszkedik a szezonális ellési, legelő alapú termelési rendszerhez. Az eredmények azt mutatják, hogy a friss embriók terhességi aránya jobb volt, mint a fagyasztva, és az AI-val összehasonlítható terhességi arányt értek el. A borjakat születésük után monitorozni fogják, hogy értékeljék az elit tejtermékekből, marhahúsból és kereskedelmi forgalomba hozott marhahús embriókból származó genetikai növekedés mértékét és hozzáadott értékét.

PDF LETÖLTÉS

Translate »