Gyors tény

49 NAPOS TAKARMÁNYHATÉKONYSÁGI PRÓBÁK

ÖSSZEFOGLALÓ

Vytelle jelenleg 70 napos kísérleteket javasol az átlagos napi nyereség (ADG) és a maradék takarmányfelvétel (RFI) értékeinek pontos kiszámításához, ha csúszdasúlyokat használnak. Ez az időtartam 49 napra lerövidíthető a tollba helyezett súlypontokkal gyűjtött nagyfrekvenciás részleges testsúlyok (PBW) segítségével.

A bizonyítékok még nem támasztják alá a várható utóddifferenciát (EPD) vagy az RFI-re vonatkozó indexszámításokat, amikor a növekedési és beviteli adatokat különböző időszakokban gyűjtik. Az állatok növekedési mintáinak változásai kifejezettebbek, ha rövid időtávon mérik, környezeti „zajként”, amely elfedheti az érdeklődésre számot tartó genetikai „jelet”.

A MARADÉK TAKARMÁNYFELVÉTEL SZÁMÍTÁSA

A maradék takarmányfelvétel olyan fenotípus, amely számszerűsíti az állatok relatív hatékonyságát. Az RFI kiszámításához a szárazanyag-bevitel (DMI) és a súly trendjeit egy meghatározott időszakra vonatkozóan gyűjtik össze egy kortárs állatcsoportra vonatkozóan. Ezekből a bemeneti adatokból azonosíthatók a csoport átlagánál jobban (negatív RFI) vagy rosszabbul (pozitív RFI) teljesítő állatok. Az RFI pontos kiszámításához két fő követelmény van:

1. Pontos középsúly, ADG és DMI adatok az egyes állatokra vonatkozóan;
2. Kortárs csoportok megfelelő kiválasztása

ADATGYŰJTÉS

Az állatok súlya, gyarapodása és takarmányfelvételi szokásai idővel változnak. Annak érdekében, hogy az egyes állatok hosszú távú teljesítményét reprezentáló értékeket kapjunk, az adatokat pontosan és megfelelő időkereten keresztül kell gyűjteni.

A takarmányfelvételi csomópontok használatát értékelő tanulmányok kimutatták, hogy a DMI pontos és reprezentatív értékei 35 nap alatt érhetők el (Wang és mtsai 2006, Culbertson és mtsai 2015, Benfield et al. 2016). Ezt a berendezés által szolgáltatott rendkívül pontos és napi takarmányfelvételi adatok, valamint az egyéni takarmányfelvételi trendek alacsonyabb szintű eltérése teszi lehetővé.

SÚLY

A pontos súlymérés, ahogyan az RFI-re vonatkozik, valamivel nehezebb a hagyományos csúszdamérési technikák alkalmazásával. Az állatok súlya több tényező miatt idővel ingadozik, beleértve a bendőtöltést, a vízfogyasztást, a takarmányozási szokásokat stb. A csúszda súlyának felvételekor általában nem ismert, hogy az állat napi ciklusának nehéz vagy könnyű pontján van-e.

Több mint 40,000 40 élő csúszdatömeg-mérés elemzése azt találta, hogy sok esetben az egymást követő csúszda tömege akár 1 fonttal is változhat. Az alábbi XNUMX. táblázat az egymást követő napi csúszdatömegek arányát mutatja, ahol a különbségek nagyobbak a megadott mennyiségeknél. A csúszda súlyának változása befolyásolja az ADG számítások pontosságát. A csúszda súlyának ilyen ingadozásai kiküszöbölhetők, ha naponta többszörös testsúlyt gyűjtenek a tollba helyezett mérlegelési pozíciók használatával.

A PRÓBA IDŐTARTAMA 70 VS. 49 NAP

A csúszdamérést alkalmazó hatékonyságmérési kísérletekkel kapcsolatos korábbi munkák minimális időtartamot javasoltak az RFI-számításhoz (Wang et al. 2006, Culbertson et al. 2015). Az RFI-számítást korlátozó tényező ezekben az esetekben a konzisztens ADG-értékek mérése volt. Az alkalmazkodási időszakokkal együtt mindkét közzétett időtartam a pontos RFI-számításhoz meghaladta a 70 napot.

A kísérletek során a takarmányfelvételi csomópontokhoz való alkalmazkodást a Vytelle párhuzamosan a rendszer használójával. Ezért javasolt egy 70 napos próbaidőszak 10-14 napos bemelegítéssel. A kísérletek meghosszabbíthatók, ha úgy tűnik, hogy az állatok nem alkalmazkodtak a rendszerhez a kísérlet kezdeti szakaszában.

A napi mérési rendszer által biztosított ADG mérések alacsonyabb bizonytalansága (amelyet az In-Pen Weighing Positions biztosít) csökkentheti a hatékonyságmérési próba szükséges időtartamát. 27 RFI-vizsgálat (1,874 állat részvételével), amelyeket az In-Pen Weighing Positions használatával mértek, megállapították, hogy a 49 napos próbaidő (plusz körülbelül 10 napos rendszeradaptáció) elegendő volt az RFI és ADG pontos mérésére (Benfield, 2016).

Ez a tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes kísérletek kezdeti és végi régiói között a teljesítmény nagyobb eltérést mutat, mint az átlagos teljesítmény és a rövidebb kísérleti régiók között, így bizonyítva a rövid távú variabilitást
fenotípusok.

Az alábbi 1. ábra a rövidített vizsgálati régiók közötti összefüggéseket ábrázolja, egy tesztidőszak kezdetétől és végétől, valamint egy teljes hosszúságú, 70 napos kísérlettől. Az ábra azt mutatja, hogy ha csak az első vagy az utolsó 49 nap súlyait használja a tollba helyezett mérlegelési pozíciókból a teljes tesztidőszakból, akkor közel azonos eredmények érhetők el. A próbaidő meghosszabbításával pedig alig nő a pontosság.

1. ábra: A teljes hosszúságú (70 napos) és a csonka vizsgálatokra számított RFI értékek közötti összefüggések. A „Kezdés” a kezdő dátumtól kezdődően gyűjtött súlyokat, a „vége” pedig a befejezési dátumtól visszamenőleg gyűjtött súlyokat jelöli. Példa: A 21start a tesztidőszak első 21 napjára, míg a 21end a tesztidőszak utolsó 21 napjára vonatkozik.

RFI PRÓBA PARAMÉTEREK

Mivel az RFI egy relatív paraméter, az értékelt állatcsoport összetétele minden számított RFI-értéket befolyásol. A hatékonyságbeli különbségek más hatásoktól való elkülönítése érdekében egy kortárs csoportot olyan állatokból kell alkotni, amelyek ivaruk, fajtájuk, életkoruk és méretükben hasonlóak.

A kísérlet kezdetén az állatoknak 8 hónapos (elválasztás után) és 18 hónapos életkoruk közöttinek kell lenniük (az elválasztás utáni érett testsúly nagymértékben függ a takarmányozási rendszertől), az állatok között legfeljebb 90 nap lehet annak biztosítása érdekében, hogy a nyereség összetétele konzisztens, és az etetési dominancia miatti problémák minimálisak.

A kortárs csoportoknak legalább négy érvényes állattal kell rendelkezniük a kísérlet végén az RFI kiszámításához. Mindegyik állatot új, félduplex (HDX) rádiófrekvenciás azonosító (RFID) transzponderrel kell megjelölni, amely ICAR-kompatibilis, és hagyni kell nekik akklimatizálódni a működő adatgyűjtő rendszerhez a kísérleti adatgyűjtés előtt legalább 10 napig. Ez lehetővé teszi a rendszerhez való alkalmazkodási időszak figyelemmel kísérését.

A kortárs csoport minden állatát egyenlő bánásmódban kell részesíteni, és a kísérlet során mindenkor ad libitum hozzáférést kell biztosítani a takarmányhoz. Azokat a kísérleti napokat, amikor az állatok nem mindig fértek hozzá a takarmányhoz, fel kell jegyezni és ki kell venni a számításból.

Hasonlóképpen, a takarmányfelvétel egyéni vagy karámi alapon történő kiszámításával kapcsolatos technikai problémáknak az adatok kizárását kell indokolniuk. Azokat az állatokat, amelyek bevitele vagy növekedése (betegség, rossz alkalmazkodás vagy egyéb tényezők miatt) más anomális mintázatú, szintén ki kell zárni a kortárs csoportból.

Ezen minták pontos azonosítása érdekében a csúszdás méréssel végzett kísérletekben az érvényes takarmányfelvételi adatoknak rendelkezésre kell állniuk az első és az utolsó csúszdasúly felhasználásától számított öt napon belül. Az alábbi 2. táblázat összefoglalja az RFI mérési kísérlethez javasolt paramétereket. Ezek szakirodalmi áttekintésen, valamint házon belüli elemzéseken alapulnak, és a jelenlegi kutatási eredmények alapján továbbra is frissítésre kerülnek.

1 IPW = In-Pen mérlegelési pozíciók; 2 Benfield, DB 2015; Benfield, DB et al. 2016; 3 Az állatoknak a rendszerhez és a végső étrendhez igazodva kell elkezdeni a kísérletet, és új HDX RFID címkékkel kell ellátni, amelyek ICAR-kompatibilisek; 4. A próba első 5 egymást követő napjának és utolsó 5 egymást követő napjának 5-nél kevesebb sikertelen napot kell tartalmaznia; 5 Vytelle a szabványok 2 egymást követő nap, de a csúszda súlya 14 napos időközönként is mérhető; az Vytelle Az analitikai csapatot tájékoztatni kell arról, hogy melyik módszert használják; 6 kísérlet új fajtákkal vagy új vásárlókkal, összesen 500 csúszdasúly szükséges 5 külön mérlegelési napon; 7 Kezdő súly: Az állatoknak az ólban kell lenniük, EID címkével kb. 7 nappal a rajt előtt a csúszda súlyának felvétele. Végsúly: Az állatoknak vissza kell menniük az ólba legalább 1 napig a csúszda végső súlyának felvétele után; 8 Az adatok megőrzését mindig a Vytelle Analytics csapat; 9 Egyedi állatkihagyott nap lehet például címkecsere, az állatok kiszabadulása és mások.

VÁRHATÓ UTÓDOK KÜLÖNBSÉG SZÁMÍTÁSA

Vytelle több mint 262,000 XNUMX állat rekordját gyűjtötte össze több fajtájú adatbázisban, hogy RFI (és egyéb) fenotípusok alapján meghatározza az EPD-ket. Az adatbázis bemenetei mért fenotípusok, három (vagy több) generációs törzskönyvi információ a vizsgált állatokról, valamint további információk a releváns környezeti feltételekről (hely, időjárás, környezet stb.). Az elemzés szempontjából négy fő tényező kritikus:

1. Következetes adatgyűjtés és fenotípusmérés;
2. Megfelelő adatmennyiség;
3. Pontos kapcsolat a mért fenotípusok és az állatok származási adatai között;
4. Megfelelő kortárs csoportosítás.

Az EPD-k pontossága sérül, ha pontatlan EID-re utalnak a regisztrációs számra. Ennek az adatbázisnak a kimenetei a tenyésztési döntések meghozatalához releváns hatékonysági EPD-k. Az előállított RFI EPD-ket a DMI és a súlyadatok egyidejű gyűjtésével állítják elő. Az egyidejű adatgyűjtés jelentősége abban rejlik, hogy a mért DMI és a súlyváltozás összekapcsolódik, csökkentve az RFI fenotípus pontosságának csökkenését a rövid távú eltérések miatt.

REFERENCIÁK

• Benfield, DB (2015), „Propagation of Uncertainty in Animal Weighting”. A GrowSafe Systems Ltd. belső műszaki dokumentuma.
• Benfield, DB, Garossino, K., Kerley, M, Sainz, RD és Huisma, C. (2016), [belső tanulmány], „Measurement of Feed Efficiency Traits and Reduction of Test Duration Periods in Beef Cattle with High-Frequency Részleges testsúlyok”.
• Culbertson, MM, Speidel, SE, Peel, RK, Cockrum, RR, Thomas, MG, és Enns, RM (2015), „Optimális mérési periódus a takarmányfelvételi jellemzők értékeléséhez marhamarhákban”, J. Anim. Sci., 93:2482-2487.
• Wang, Z., Nkrumah, JD, Li, C., Basarab, JA, Goonewardene, LA, Okine, EK és Moore, SS (2006) „A növekedés, a takarmányfelvétel és a takarmányhatékonyság vizsgálatának időtartama húsmarha esetében a GrowSafe rendszer”, J. Anim. Sci., 84(9): 2289-2298.

PDF LETÖLTÉS

Translate »